Napok óta azon gondolkodom, hogy leírjam-e mindazt ami most hirtelen megmozgatta teljes valómat.
A szerelemről mindig szilárdan kialakított elméletem volt, és míg lassacskán minden általam gyártott élet-elmélet megbukott, a szerelem rendíthetetlenül állta a sarat. Akár egy ólom katona.
Ezen a héten úgy gondolom az utolsó elméletem is végleg befuccsolt.
Az érzéseket az ész által befolyásolni nem igazán lehet, így én belekeveredtem saját érzéseim forgatagába és fogságába. És bár ez most hirtelen fenekestül felfordította az életemet, azt mégsem gondoltam volna, hogy pont most.
Mindegy, egyszerűen nem tudom leírni. Félek, hogy túl egyszerű lesz leírva. Nem akarom leegyszerűsíteni. Akkor lesz szavakba öntve, amikor összetársítom a megfelelő szavakat a megfelelő érzésekhez. Addig várok, és isten lássa lelkem, ezt nem így akartam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése